Garantált minimálbért sürgetnek a szakorvosoknak jövőre a rezidensek – írja a Világgazdaság. Az orvostechnikai cégek pedig átfogó kórházi adósságrendezést, különben ők is csak akkor vállalják a jövőben a kiszállítást, ha az intézmények előre fizetnek. A pályakezdő orvosokat képviselő szövetség szerint jövőre minimum 275 ezer forint nettónak kellene lennie egy szakorvos alapbérének.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azonban a jövő évi egészségügyi béremeléssel kapcsolatban óvatosan fogalmazott: mint mondta, tovább szeretnénk folytatni a korábbi években elkezdett bérfejlesztést az egészségügyi dolgozók számára. Ennek forrásaként a népegészségügyi termékdíjat jelölte meg. A chipsadót jövőre már az alkoholos italokra is kiterjesztik, ennek nyomán 25,3 milliárd forint a jövő évi tervezett bevétel, míg az idei büdzsében még csak 19 milliárd szerepelt.

A béremelés mellett a kórházak adóssága a jövő esztendő másik neuralgikus pontja. Az egészségügyi intézmények tartozása már idén szeptember végén csaknem elérte a 69 milliárd forintot, ami éves összköltségvetésük több mint 9 százaléka. Zombor Gábor szakállamtitkár ugyan 60 milliárd forintos adósságkonszolidációról beszélt, ám a költségvetésben ez az összeg nem az Egészségbiztosítási Alapnál, hanem a Miniszterelnökség fejezet céltartalékában szerepel, ami azt jelenti, hogy ez az összeg nem csak az egészségügyi, hanem általában a költségvetési intézmények adósságrendezését szolgálja. Ezt Rétvári Bence meg is erősítette.

Az egészségügyi intézmények alulfinanszírozottsága tehát változatlanul megmarad, mivel az ez évi 615 milliárd forinttal szemben jövőre csak 629,5 milliárd áll rendelkezésre a következő esztendőben a szakrendelők és a kórházak működtetésére. Ez a tervezett 2,5 százalékos inflációt épp hogy követő keretemelkedés, vagyis nem lesz elegendő fedezet sem arra, hogy az egészségügyi ellátást legalább a jelenlegi színvonalon fenntartsák, sem arra, hogy gátat vessenek az adósságok újratermelődésének.

A helyzet odáig fajulhat, hogy egyes gyógyszer-nagykereskedőkhöz hasonlóan az orvostechnikai cégek is csak akkor szállítanak kötszert, vegyszert, egyszer használatos vagy műtéti eszközöket a kórházaknak, ha azok előre fizetnek – erre közleményben hívta fel a figyelmet az Orvostechnikai Szövetség.

A gyógyászati segédeszközökre fordítható összeg nem emelkedik jövőre. Figyelembe véve, hogy 2014 végére a gyógyeszközökre fordított költés a tervezett 51,3 milliárd forinttal szemben várhatóan eléri az 54–55 milliárdot, további szigorításokra lehet számítani a támogatási rendben.

A gyógyszerek támogatására összesen négymilliárd forinttal irányoztak elő többet az ideinél, de ebből kétmilliárdot a gyógyszergyártók adnak majd össze, akiknek az idei 56 milliárd forinttal szemben 2014-ben már 58 milliárd különadót kell befizetniük a költségvetésbe.

A háziorvosi szolgálatok működtetésére szánt keret is csak elméletileg emelkedik tízmilliárd forinttal: ez az összeg valóban szerepel a költségvetésben, mint a „háziorvosi ellátórendszer megújításának I. ütemére” szánt forrás, ám mivel az alapkeret csökken, összességében csak 6 milliárd forinttal jut több pénz a háziorvosoknak.