Nemcsak az állami egyetemeket, de az egyházi vagy magánintézményeket is érinti a profiltisztítás, a jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az akkreditált képzést folytató felsőoktatási intézmények képzési kínálatába beleszóljon az állam, akár a fizetős szakok elindításába, vagy az önköltség mértékébe is.

Óriási visszhangot keltett az elmúlt hetekben az a hír, hogy a felsőoktatási államtitkárság megszüntetné a hosszú évek óta slágerszaknak számító kommunikáció és médiatudomány képzést. Az Eduline értesülése szerint nemcsak az állami ösztöndíjas helyek tűnnének el, de egyáltalán nem indulhatna kommunikáció szak, legfeljebb a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Hammer Ferenc, az ELTE bölcsészkar médiatanszékének oktatója pedig még arról is írt a Facebook-oldalán, hogy a kormány terveinek fél tucat másik képzés is áldozatul eshet, például a nemzetközi kapcsolatok alapszak, vagy könyvtár–informatika mesterképzés.

A Magyar Nemzet szaktárca terveit ismerő forrása szerint másról van szó. – Ott voltam a bölcsészet- és társadalomtudományi szakbizottság ülésén, ahol Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkárral a szakok racionalizálásáról egyeztettek a terület dékánjai. Ezen a tárgyaláson szó sem volt arról, hogy a minisztérium be akarná szüntetni a kommunikáció és médiatudomány alapszakot. Szakmai konzultáció zajlott, hiszen emlékezetes, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) évekkel ezelőtt önként vállalta, hogy ésszerűsíti a képzési szerkezetet, és javaslatokat tesz az átalakításokra – mondta a lapnak Dezső Tamás, az ELTE bölcsészkarának dékánja, hozzátéve: a kommunikáció kapcsán azon folyik a vita, hogy szükség van-e több bemenetre. Ez a képzés ugyanis jelenleg 180 kredites alapszak formájában elérhető a társadalomtudományi karokon, emellett specializációként is működik a bölcsészkarok szabad bölcsészet szakán belül. – Probléma az utóbbival van, mert nem biztos, hogy szükség van két különböző bemenetű kommunikációs képzésre, miközben például filozófiából, művészettörténettől, esztétikából vagy filmtudományból egyáltalán nincs önálló alapszak vagy szakirány, ezek a tudományterületek csak más képzések részeként jelennek meg – tette hozzá.

A felsőoktatási államtitkárság a kommunikáció beszüntetése kapcsán közleményben jelezte, hogy a minisztérium valóban folytat egyeztetéseket az MRK illetékes szakbizottságaival a racionalizálásról, ám konkrét intézményi meghirdetések nem kerültek szóba, az átalakításról megjelent híresztelés pedig szerintük pusztán hangulatkeltés.

Régóta ismert tény ugyanakkor, hogy az EMMI elvárja az egyetemektől és főiskoláktól a képzési kínálat ésszerűsítését, sőt a tavaly év végén elfogadott ágazati stratégiában konkrétan szerepel is, hogy 15 százalékkal csökkenteni fogják a felsőoktatási képzések – ma több mint tízezres – számát. A lapnak adott interjújában Palkovics László államtitkár korábban még azt is elmondta, hogy ez a csökkentés a gazdálkodási, a marketing és a turizmus szakokat érinti majd, miközben orvosból, mérnökből és pedagógusból több embert akarnak képezni.

Értem, hogy egy marketing-kommunikáció diploma egyszerűbben megszerezhető, mint egy mérnöki, de a célkitűzés mégis az, hogy senki ne szerezzen olyan diplomát, amivel nem tud elhelyezkedni – fogalmazott akkor az államtitkár, aki leszögezte: nem fentről akarnak beavatkozni, hanem az intézményektől várják, hogy hozzák meg a saját versenyképességüket biztosító átalakításokat.

Ismeretes, az állam jelenléte és beleszólása elsősorban a finanszírozott, ösztöndíjas helyek számában mutatkozik meg, de megtudtuk, hogy a fizetős képzések indításáról sem minden esetben dönthetnek teljesen szabadon az egyetemek, még az egyházi vagy magán fenntartásúak sem.

Jászberényi József, a Zsigmond Király Főiskola (ZSKF) kommunikációs intézetének vezetője azt mondta a Magyar Nemzetnek, képtelenségnek tartja a kommunikáció szak teljes megszüntetésének ötletét, ha azonban lenne ilyen döntés, az nem csak az állami egyetemeket és főiskolákat érintené. – A ZSKF magánintézmény, de mivel államilag akkreditált képzéseket folytatunk, a mi képzési kínálatunkba is van beleszólása a kormánynak, és ez így helyes. A hatályos jogszabályok szerint nemcsak az államilag finanszírozott, ösztöndíjas helyek számát határozhatja meg központilag a szaktárca, de az önköltséges képzések tekintetében is megmondhatja, hogy az adott tanévben elindíthatjuk-e a szakot, vagy sem. Ez azonban biztosan nincsen napirenden – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy erősen téves az a sokat hangoztatott megállapítás, hogy a kommunikáció szakon túlképzés van. – A főiskolák-egyetemek folyamatosan követik a diplomásaik elhelyezkedési számait, arányait, és az adatok alapján elmondható, hogy ez a szak átlagosnak mondható az elhelyezkedéseket illetően. A túlképzést nem támasztják alá adatok, az viszont tény, hogy jól kommunikáló emberekre a társadalom minden színterén szükség van, s különösen fontos ez a médiában. Kizártnak tartom, hogy bárki, kormányzati részről nekimenne egy ilyen képzésnek – fűzte hozzá, megjegyezve: a ZSKF profiljában éppen a kommunikáció az egyik legnagyobb, és legelismertebb képzés.

A felsőoktatási államtitkárság a lap megkeresésére azt közölte, a képzések meghirdetése minden esetben a fenntartó jóváhagyásával történik, a kormánynak ugyanakkor nincs joga képzési kötelezettséget előírni az egyetemeknek vagy főiskoláknak. A nem állami fenntartású intézmények kapcsán hozzátették: ezek esetében értelemszerűen kisebb a kormány beleszólási lehetősége, de rájuk is vonatkozik például az a kormányrendelet, amely szabályozza, hogy az önköltségek milyen mértékűek lehetnek, rögzítve azok minimális és maximális értékét.