A barna és a fehér rizs ugyanannak a növénynek különbözőképpen feldolgozott változatai. Aratást követően a rizsszemeket csépeléssel szedik ki a kalászból, majd tisztítják és szárítják. Ezt követi a hántolás, ami a külső héj – a pelyva – eltávolítása a rizsszemekről: így jön létre a barnarizs.

A fehér rizs további feldolgozás eredménye: a szemekből eltávolítják a csírát és a mag belső héját, a korpát. Utána glükóz vagy talkum segítségével fényesítik, így a szemek nem tapadnak össze. A rizs színe ilyenkor általában fehér, bár vannak alapvetően színes rizsfajták is.
A barna rizs hasznosabb

A két típus közötti óriási különbség tápanyagtartalmukban rejlik – mivel a fehér rizst megfosztják a mag burkától, a korpától, értékes vitaminok és ásványi anyagok vesznek el belőle. A barna rizs sok E-vitamint, B-vitaminokat - tiamint riboflavint, niacint és B6-vitamint, folsavat, káliumot, magnéziumot, vasat tartalmaz – a fehér rizsben ezekből jóval kevesebb található, ráadásul élelmi rost tartalma is csak negyede a barna változatnak!

Vannak kísérletek a fehér rizs egészségesebbé tételére, vásárolhatunk például „dúsított” fehér rizst, amibe mesterséges módon juttatják bele az előzőleg eltávolított tápanyagokat. Kicsit paradox a helyzet, de ilyet máshonnan is ismerünk: a fehér lisztből készült kenyeret barnára színezik, csakúgy, mint a fehérre finomított cukrot. Ahelyett, hogy a feldolgozás mértékét csökkentenék, látszólag visszaalakítják a terméket egy „eredetibb”, természetesebb állapotba.

A barna rizs nem csak egészségesebb, de előállítása kisebb terhet ró a környezetre is! Mivel az utolsó két lépés elmarad, feldolgozása kevesebb energiát igényel. A vitaminok pedig eredendően benne vannak, nem kell szintetikus előállításukkal bajlódni. Vajon elég érvet soroltunk fel ahhoz, hogy kedvet kapj egy barna rizses menühöz?

Ha a fehér rizshez szoktál hozzá, a barna rizs ízét erősnek találhatod. Eleinte készíthetsz mellé szószos ételeket (például curryt), ami „palástolja” a még szokatlan ízt. Több mint valószínű, hogy egy idő után átállsz a barna rizst pártolókhoz – ez már sokunkkal megtörtént.
Elkészítése

A barna rizs hosszabb idő alatt fő meg, elkészítési ideje fajtától függően (hosszú vagy kerek szemű, stb.) változó. A folyamatot meggyorsíthatod, ha a megmosott rizst beáztatod főzés előtt, illetve ha főzés közben lefeded az edényt, csak egy keskeny rést hagyva a vízgőz távozásához. Nem kell teljesen elfőzni róla a vizet, lefedve pár perc alatt a fölösleget is magába szívja. Ízesítésként sót, kurkumát, a vízhez egy kis olívaolajat, a végén zöldfűszereket adhatsz. Ha megfőtt, párolt zöldségekkel vagy gombával, pirított olajos magvakkal is összekeverheted.

Bár eddig a barna rizsnek csak előnyös tulajdonságairól beszéltünk, tény, hogy egy dologban alulmarad: ez pedig az eltarthatóság. Száraz helyen körülbelül 6 hónapig tárolható (hűtőszekrényben hosszabb ideig), a megavasodott rizst megenni nem egészséges! A fehér rizs ezzel szemben évekig eláll (meleg éghajlaton, ahol a rizs eredetileg megterem, ez a feldolgozás fő oka).

Tudtad?

A rizs a pázsitfüvek csoportjába tartozó gabonaféle, a búzához, árpához, rozshoz, és a zabhoz hasonlóan.
A fehér rizsből hiányzó B1-vitamin következtében alakult ki egykor a hajósok körében a félelmet keltő betegség: a beriberi.