Városlista
2020. február 26, szerda - Edina

Hírek

2019. Szeptember 06. 16:05, péntek | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A várandósság alatti stressz növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát

A várandósság alatti stressz növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát

A várandósság alatti súlyos stressz majdnem 10 százalékkal növeli a gyerek későbbi személyiségzavarának kockázatát - derült ki egy 30 évet felölelő, nagyszabású finn kutatásból.

A British Journal of Psychiatry című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzői több mint 3600 várandós nőt kérdeztek meg havona arról, hogy éltek-e át stressz, ha igen, kisebb vagy nagyobb jelentőségűt - számolt be róla a BBC hírportálja.

A résztvevők Helsinki környékén laktak, a gyerekeik 1975-1976-ban születtek.

Amikor a gyerekek 30 évesek lettek, megvizsgálták, hánynál diagnosztizáltak személyiségzavart. Negyven olyan esetet találtak, ahol kórházi kezelésre is szükség volt.

A tanulmány azt állapította meg, hogy a várandósság alatti súlyos stressznek hosszú távú hatása lehet a gyerekekre.

Akiknek az édesanyja súlyos stresszt élt át terhesen, azok 9,53-szor nagyobb eséllyel lettek személyiségzavarosak, mint akiket nem ért stressz magzatként. Akik enyhe stresszt éltek át, négyszer akkora kockázatnak voltak kitéve.

Az anyákat sújtó stressz forrása lehetett többek között a párkapcsolati, szociális vagy lelki problémáknak.

A személyiségzavar azt jelenti, hogy a beteg személyisége megnehezíti a saját és környezete életét: vannak, akik túlzottan szoronganak, érzelmileg labilisak vagy antiszociálisak, a tünetek széles skálán helyezkednek el. A tudósok úgy tartják, minden huszadik ember szenved személyiségzavartól.

Ezeknek az embereknek nagyobb eséllyel alakul ki egyéb mentális zavaruk, többek között depresszió, alkohol- vagy drogproblémák.

A neveltetés, agyi problémák és a genetikai örökség is szerepet játszhat a kialakulásában, mint minden mentális kór esetében is.

Nem ismert, hogy növeli a várandósság alatti stressz a személyiségzavar kockázatát - lehet, hogy az agyban végbemenő változások, öröklés vagy a gyerekkorban ható más tényezők állnak a háttérben.

A kutatók igyekeztek kiszűrni az egyéb tényezőket - többek között a várandós nő pszichiátriai betegségeit és dohányzását -, hogy kiderüljön, mekkora szerepet játszik maga a várandósság alatti stressz.

Korábbi kutatások kimutatták a gyerek későbbi depressziója, szorongása és skizofréniája összefüggését a terhesség alatti stresszel.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Február 23. 08:10, vasárnap | Életmód

Mintegy harmadával nőtt a világban a rákos megbetegedésben elhunytak száma huszonöt év alatt

Körülbelül a harmadával, hatmillióról kilencmillióra nőtt 1990-től 2015-ig a rákos megbetegedésekben elhunytak száma a világon - mondta Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság elnöke.

2020. Február 21. 14:10, péntek | Életmód

A gyerekek egyharmada nem reggelizik

A kutatások szerint a gyerekek egyharmada úgy megy iskolába, hogy nem reggelizik - mondta Antal Emese dietetikus péntek reggel az M1 csatornán.

2020. Február 21. 08:59, péntek | Életmód

A gyorsételek károsíthatják az agy étvágyszabályozó funkcióját

Az egészségtelen, túlságosan feldolgozott, túl sós, cukros, zsíros ételek fogyasztásáról, vagyis az úgynevezett nyugati étrendről egy kutatás megállapította,

2020. Február 21. 07:09, péntek | Életmód

Nem a szülők génjein múlik, hogy milyen nemű gyerekek születnek egy új kutatás szerint

Egy ausztrál kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.