A bíróság a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel szükségesnek, de elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését Biszku Bélával szemben, az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett ügyében.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a törvényszék honlapjára hétfőn felkerült közleményében azt írta: a B. Béla ellen több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen folyamatban lévő büntetőügyben a gyanúsítottal szemben a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfői végzésében lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el.
A végzés értelmében Biszku Béla nem hagyhatja el Budapest közigazgatási területét és hetente egy alkalommal köteles jelentkezni a Budapesti Rendőr-főkapitányság II. kerületi kapitányságán. A lakhelyelhagyási tilalom legfeljebb az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig tart.
A végzés nem jogerős, mivel azzal szemben az ügyész, a gyanúsított és a védő is fellebbezést jelentett be. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a gyanúsított házi őrizetének elrendelését indítványozta a szökés, elrejtőzés veszélyére tekintettel. A védő az ügyészi indítvány elutasítását kérte - olvasható a közleményben.
A bíróság az ügyészi indítványt részben megalapozottnak tartotta. A bíróság a végzésében rámutatott arra, hogy a gyanúsítottal szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok megalapozták az alapos gyanút. Továbbá a bíróság kifejtette, hogy a kényszerintézkedés elrendelésekor a cselekmény tárgyi súlya önmagában nem alapozza meg a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását, de ha a cselekmény akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, akkor figyelembe veheti enyhébb kényszerintézkedés alkalmazását is.
"A bíróság a cselekmény tárgyi súlyára tekintettel szükségesnek, de elegendőnek tartotta a lakhelyelhagyási tilalom elrendelését, amellyel a gyanúsított eljárási cselekményeknél való jelenléte kellő módon biztosítható" - írta Póta Péter.
Biszku Bélát hétfőn az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt vették őrizetbe. Biszku Bélát két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben gyanúsítják.
Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága - amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt - közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.
A főügyész azt mondta: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható.
Zámbó Gyula, Biszku Béla ügyvédje az MTI-nek azt mondta: Biszku Béla a fellebbezés mellett továbbra is kitart amellett, hogy nem követett el bűncselekményt, álláspontja szerint "a gyanúsítás, bármiféle kényszerintézkedés is felesleges és jogszerűtlen". Zámbó Gyula szerint a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján védencének ebben igaza is van.
A jogerős döntést, nagyjából egy héten belül, a Fővárosi Törvényszék mondja ki - tette hozzá az ügyvéd.