A másfél órás vitát az Európai Parlament plenáris üléstermében tartják, szerdán este 9 órától. A nyitóbeszédek sorrendjét sorshúzással döntötték el, a jelöltek az alábbi sorrendben szólalnak fel: Nico Cué (Európai Baloldal), Ska Keller (Európai Zöldek Pártja), Jan Zahradil (Konzervatívok és Reformerek Európai Szövetsége), Margrethe Vestager (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért), Manfred Weber (Európai Néppárt), Frans Timmermans (Európai Szocialisták Pártja).

A vita témái között szerepel "Az én Európám: hogyan néz ki?", "Környezetvédelem" és "Értékeink és a világ". A vitát három, a Eurovision által kiválasztott újságíró vezeti. A 23 nyelven (az online streamingeléshez jelnyelven is) sugárzott vitát élőben közvetít az EBU (Eurovision) és az EbS (Europe by Satellite).

A csúcsjelöltek (vezető jelöltek) rendszerét a 2014-es EP-választáson alkalmazták először. A csúcsjelölti rendszer lényege, hogy az EP-választások eredményei alapján választja meg az EP azt a listavezető csúcsjelöltet az Európai Bizottság elnökének, aki a legtöbb támogatást tudta megszerezni a választásokon, majd az EP-ben. A közvélemény-kutatások szerint az európaiak úgy látják, a vezetőjelölti folyamat jelentős előrelépés az uniós demokrácia szempontjából, és átláthatóbbá teszi az Európai Bizottság elnökének megválasztását.

A folyamat a listavezetők megnevezésével kezdődik: az európai politikai pártok - amelyek európai szinten működnek, és legalább a tagállamok negyedében választott parlamenti képviselővel rendelkező nemzeti pártok képviselőit tömörítik - 2018 végén, 2019 elején nevezték meg listavezetőjüket.

Az Európai Néppárt (EPP) Manfred Webert, a néppárt EP-frakcióvezetőjét választotta vezető jelöltjének, az Európai Szocialisták Pártja (PES) Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét jelölte a vezető jelölti posztra, a Reformerek Európai Szövetsége (ACRE) Jan Zahradilt nevezte meg vezető jelöltjeként. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) - mivel a pártcsalád elutasítja a csúcsjelölti rendszert - hét jelöltből álló "Európa-csapatot" jelölt az európai választásokra, ők képviselik a pártot a kampányban. Az Európai Zöld Párt (EGP) két vezető jelöltje Ska Keller és Bas Eickhout. Az Európai Baloldal Pártja Violeta Tomicot és Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének.

A csúcsjelöltek között május 15-én moderált televíziós vitát szerveznek Brüsszelben. A vita 24 nyelven, élőben követhető az EP honlapján.

A vitát követően az európaiak május 23-26. között megválasztják az új Európai Parlamentet.

Miután a választás eredménye a tagállamokban jogerőre emelkedett, várhatóan július 2-án tartják az új EP alakuló ülését, ekkor választják meg az EP elnökét, a 14 alelnököt és az öt questort (ők felelősek a képviselőket érintő adminisztratív és pénzügyekért). Az Európai Tanács elnöke ezt követően konzultál az Európai Parlamenttel az Európai Bizottság lehetséges elnökjelöltjéről, figyelembe véve az EP-választás eredményét. A konzultáció után a tanács elnöke javaslatot tesz a bizottsági elnök személyére az Európai Tanácsban, az állam- és kormányfők pedig minősített többséggel döntenek arról, kit javasoljanak bizottsági elnökjelöltnek.

Ezt követően - a tanács javaslatára - várhatóan júliusban - az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét, a tagok többségének szavazatával. Az elnökké választáshoz 353 voks szükséges. Augusztus-szeptember folyamán a tagállamok az Európai Bizottság új elnökével együttműködve javaslatot tesznek a bizottság tagjaira, az EP szakbizottságai pedig meghallgatják a biztosjelölteket.

Előreláthatóan október-november körül szavaz az EP az új Európai Bizottságról, majd beiktatják a testületet.