az adatok mintegy kétszeres hatékonyságot mutatnak a 2016-os adatokhoz képest - közölte Vera Jourová, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja Brüsszelben hétfőn.

A jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést rögzítő uniós magatartási kódex éves jelentésének bemutatásakor Jourová elmondta, hogy 2016-os indulása óta a kódex folyamatos haladást eredményez, és a közelmúltbeli értékelés megerősíti, hogy az informatikai vállalatok gyors választ adnak a nekik bejelentett rasszista és idegengyűlölő gyűlöletbeszédre. Ugyanakkor fejlődniük kell a felhasználóknak adott visszajelzéseikben, és nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hivatalos felszólítások és eltávolítások terén.

Noha a vállalkozások egyre gyorsabban távolítják el a jogellenes tartalmakat, ez nem vezet túlzott mértékű törléshez. Az eltávolítási arány azt jelzi, hogy a vállalatok által végzett felülvizsgálat továbbra is tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát - emelte ki a cseh biztos.

A 2016-ban elfogadott, a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni harcról szóló kerethatározat bűncselekménnyé nyilvánítja az erőszakra vagy gyűlöletre uszítást faji, bőrszín szerinti, vallási, származás szerinti vagy nemzeti, illetve etnikai hovatartozásuk alapján meghatározott emberek csoportjával vagy ezen csoport valamely tagjával szemben. A kerethatározat szerint a gyűlöletbeszéd akkor is bűncselekménynek számít, ha az interneten jelenik meg.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az uniónak és tagállamainak, a közösségi médiát üzemeltető vállatoknak és más platformoknak kollektív felelősségük van a véleménynyilvánítás szabadságának előmozdításában és megkönnyítésében az online világban. Ugyanakkor a szereplők feladata annak biztosítása is, hogy az interneten se burjánozhasson szabadon az erőszak és a gyűlöletbeszéd - hangsúlyozták.