A megbeszélésre érkezve Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közölte: azt tekintik át, milyen további intézkedéseket hozhat az unió Irán ellen, miután a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség legutóbbi jelentése katonai jelleget tulajdonított az iráni kormányzat nukleáris fejlesztési programjának, Teheránban pedig megrohanták Nagy-Britannia nagykövetségét.

Az EU már korábban életbe léptetett korlátozó intézkedéseket Iránnal szemben. Ezek részben természetes személyeket sújtanak vízumtilalommal illetve vagyonzárlattal, valamint jogi személyek vonatkozásában rendelik el az Európában fellelhető javak befagyasztását.

William Hague brit külügyminiszter – szintén a tanácskozásra érkezve – arról beszélt, hogy most a gazdasági szankciók lehetőségét vitatják meg, különös tekintettel az iráni pénzügyi szektor lehetőség szerinti nemzetközi elszigetelésére. Uniós diplomaták szerint a legkeményebben az érintené Iránt, ha olajiparát sújtanák szankciókkal, ám ez könnyen visszaüthetne egyes európai országokra – például az egyébként is drámai pénzügyi helyzetben levő Görögországra.

A menekülttábor ügye is téma lesz

Irán érintett a brüsszeli uniós külügyi tanácskozás egy másik napirendi pontjában is. A miniszterek szót ejtenek az iraki területen található asrafi menekülttábor helyzetéről. A táborban 3400 Iránból elmenekült ellenzéki tartózkodik, de a bagdadi kormány december végéig ki akarja üríteni a létesítményt.

Az iraki kormányzat – összhangban az iráni rezsim által hangoztatott állításokkal – terroristáknak tekinti az asrafi táborban levő iráni ellenzékieket. Szerdán ezeknek az irániaknak a Nyugaton tevékenykedő politikai szervezete, valamint több európai parlamenti képviselő sajtóértekezleten követelte a fenyegetett helyzetben levő asrafiak helyzetének megnyugtató rendezését. Ashton előzetes értesülések szerint fel akarja szólítani az uniós országokat, hogy fogadjanak be ilyen táborlakókat.