Hírek
2017. December 01. 07:30, péntek |
Belföld
Forrás: mti
Eltérő a kiegyezés megítélése az Osztrák-Magyar Monarchia egykori országaiban
Az 1867-es kiegyezés Magyarországon és Ausztriában pozitív esemény volt, Csehországnak és Szlovákiának azonban csalódottságot és keserűséget okozott
- mondták el annak a kerekasztal-beszélgetésnek a résztvevői, amelyet a kiegyezés 150. évfordulója alkalmából rendeztek az Andrássy-egyetemen csütörtökön Budapesten.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a kiegyezés körüli időszakot az I. világháború és a trianoni békediktátum előtti utolsó aranykornak, az utolsó "szép időszaknak" nevezte.
A miniszter az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet eseményén kiemelte, a magyar és az osztrák politikai elit nagy teljesítménye volt, hogy egy "véres háború", az 1848-49-es szabadságharc után egymásra találtak.
Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése Európa szomorú korszaka volt, megszűnt egy nagyhatalom, Közép-Európa pedig szabad prédává vált, és ez vezetett végül a II. világháborúhoz - mondta a miniszter.
Erhard Busek volt osztrák alkancellár azt mondta, Ausztriában manapság mitológiai jelentősége van a kiegyezésnek, egy emlék, amit bizonyos romantikával vesznek körül, de abszolút pozitív eseményként ítélik meg.
Ezzel szemben Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter és Bába Iván, a Külügyminisztérium volt közigazgatási államtitkára, aki gyermekkorát Szlovákiában töltötte, arról beszélt, hogy a csehek és a szlovákok nagyon csalódottak és keserűek voltak a kiegyezés után, mivel elnyomottnak érezték magukat.
Bába Iván példaként elmondta, hogy a szlovákság támadásként élte meg például, hogy a magyar kormányzat bezáratta a három szlovák gimnáziumot.
Schwarzenberg arról beszélt, hogy a kiegyezés után a magyarok és az osztrákok privilegizált nemzetek voltak, míg a többieket elnyomták. Ez az állapot fenntarthatatlan volt, egyre több probléma halmozódott fel, és mivel a birodalom képtelen volt a reformokra, elbukott.
Erhard Busek egyetértett ezzel a következtetéssel, és megjegyezte, a történtekből, és úgy általában a történelemből tanulnia kellene Európának, de véleménye szerint, ez nem sikerült eddig. A volt osztrák alkancellár szólt arról is, hogy a vasfüggöny lehullása után úgy tűnt, felerősödnek a közös vonások az európai országok között, és kulturális téren így is lett. Más területeken azonban még nagyon sok a munka, nem sikerült egyebek mellett azt elérni, hogy megfelelő hangnemben vitázzanak a problémákról az államok - fűzte hozzá.
Bába Iván erre úgy reagált, hogy az Európai Unió és Közép-Európa együttműködése - néhány buktató ellenére - sikertörténet. Létrejött ugyanis a visegrádi együttműködés, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás, így ezek az országok közös erővel indultak el a nyugati integrálódás irányába.
Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy a regionalizmusnak van jövője a nemzetek együttműködése terén.
Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung volt szerkesztője, az Andrássy-egyetem professzora, a beszélgetés moderátora felvetette, hogy a monarchia volt tagországai talán az Európai Unióban kerestek "pótlékot", most azonban a magyarok kritikusak és "forradalmárként" viselkednek.
Balog Zoltán erre azt válaszolta, nem Magyarország a "problémás gyerek", hanem Brüsszel, mert egyre manipulatívabb elképzelései vannak. Magyarország nem akar kilépni a szervezetből, hanem az EU reformja mellett áll ki, és azt szeretné elérni, hogy beleszólhasson a döntésekbe.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Április 23. 12:07, kedd | Belföld
Szijjártó Péter: újabb légijárat indul nyártól Magyarország és Kína között
Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, idén nyártól már egy hatodik kínai nagyváros, Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről
2024. Április 23. 12:05, kedd | Belföld
Turisztikai versenyképességet erősítő támogatási program indul 15 milliárdos keretösszeggel
2024. Április 23. 12:03, kedd | Belföld
Varga Mihály: az IMF is megerősítette, a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára
Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet
2024. Április 23. 06:54, kedd | Belföld
Faültetési napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet
Április 22-e, a Föld napja alkalmából Nemzeti Faültetési Napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet országos közössége.