Hírek
2021. Október 14. 16:00, csütörtök |
Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Kihalás fenyeget minden ötödik európai madárfajt
Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.
Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei. A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában: a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) - írja a The Guardian.
Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület több ezernyi szakértője és önkéntese végzett. A 2019-ben gyűjtött adatokon alapuló eredmények a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listájának kategóriáit és kritériumait alkalmazták. Legutóbb 2015-ben adták ki a jelentést.
Európában a madarak 13 százalékát fenyegeti a kihalás, további hat százalékuk mérsékelten fenyegetett. Egy faj regionálisan kihaltnak számít, ha minimum öt éven át egyszer sem látták a kontinensen.
"Az eredmények riasztóak, de nem vagyunk meglepve" - mondta Anna Staneva, a BirdLife Európa és Közép-Ázsia vezetője.
A három korábbi, 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben kiadott vörös lista összehasonlításából kitűnik, hogy a csökkenés változatlanul folytatódik. 1980 óta milliónyi megfigyelést végeztek a témában.
"Kifutunk az időből, az óra ketyeg. Nem akarjuk látni a drámai változásokat, amelyek a következő 5-10 évben bekövetkeznek" - mondta Staneva.
Az élőhelyek eltűnése, az intenzívebbé váló mezőgazdaság, a források túlzó kihasználása, a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlat okozza a csökkenést, amelyet a klímaválság gyorsít fel.
"Ez rendszerszintű fenyegetés, ami szoros kapcsolatban van azzal, ahogy a társadalmunk működik és ahogyan használjuk forrásainkat. Annak a jele, hogy valami komolyan rosszul működik. Meg kell változtatnunk az életmódunkat, ez a kulcsüzenete az eredményeinknek" - emelte ki a szakértő.
Jó hírekkel is szolgál azonban a jelentés. Két fajról, a sztyeppi liléről (Charadrius asiaticus) és a sivatagi poszátáról (Curruca nana) 2015-ben úgy vélték, kihalt, ám azóta ismét megjelent Európában. A bölömbika, az azori-szigeteki süvöltő és a fakó keselyű esetében a populációk megmentésére tett intézkedések működni látszanak. Bizonyos ragadozók, mint például a vörös kánya állománya is növekedett a rovarirtók betiltása és a jogi védelem hatására.
Néhány faj profitál is a melegebb klímából. A nagy goda például a sebezhetőből a nem fenyegetett kategóriába került 2015 óta. Mivel az európai populáció 47 százaléka Izlandon él, megmenekülésük a megnövekedett tavaszi hőmérséklet számlájára írható.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Április 28. 08:55, vasárnap | Életmód
Fonogram-díjátadó: a Zaporozsec, a Carson Coma, Rúzsa Magdi, Pogány Induló és a Góbé is nyert
Mások mellett a Zaporozsec, a Carson Coma, Rúzsa Magdi, Pogány Induló, Saya Noé, a Thy Catafalque és a Góbé is Fonogram-díjat kapott a szombaton a budapesti Barabás Villában tartott eseményen.
2024. Április 27. 06:00, szombat | Életmód
Erdősítés: Cél, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka legyen erdős terület
A kormány célja, hogy 2030-ra az ország területének 27 százaléka erdővel, fával borított terület legyen - hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára pénteken a Csongrád-Csanád vármegyei Dócon.
2024. Április 26. 13:53, péntek | Életmód
A munkabér az elsődleges munkahelyválasztási szempont Magyarországon
A munkahelyválasztásnál a magyar munkavállalók számára 2024-ben is a vonzó munkabér és juttatási csomag az elsődleges, ezt követi a munkahelyi légkör és a munkaadó pénzügyi stabilitása, ahol nem kell tartani a leépítéstől
2024. Április 26. 06:43, péntek | Életmód
Denevérvirológiai kutatás kezdődik a Pécsi Tudományegyetemen
Európai denevérekben előforduló vírusok kutatására indított nemzetközi programban vesznek részt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szakemberei - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.