Az előző hónaphoz képest májusban 1,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.

A feldolgozóipari alágak többségében éves összevetésben csökkenést mértek, a legnagyobb súlyú járműgyártásban és a villamos berendezés gyártásában viszont növekedést.

Az ipari export volumene 0,3 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 14,6, a villamos berendezéseké 25 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 18,4, a feldolgozóiparé 11,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,0, a csekély súlyú bányászaté 33, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 32 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás 10,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 10,1, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 11,0 százalékkal nőtt.

A 12 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 13,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 33 százalékkal nagyobb, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készüléké 5,9 százalékkal kisebb lett.

A feldolgozóipari termelés 9 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 6,9 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 7,5, az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 9,4 százalékkal csökkent.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása a hazai és a külpiaci eladások visszaesése következtében 16,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: a dohánytermék gyártásában 15,4, a pékáru, tésztafélék gyártásában 3,1 százalékkal. A legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 13,5 százalékkal kisebb lett az előző év azonos hónapjához mérten. A többi nyolc alágazatban 11,1 és 47 százalék közötti mértékben csökkent a termelés, a legkevésbé az - édesség- és készételgyártást is magában foglaló - egyéb élelmiszer gyártásában, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása - az alágak közül a legnagyobb mértékben - 25, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 15,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a kohászati ágazatban (fémalapanyag gyártása) ennél erőteljesebben csökkent a volumen.

Két havi visszaesés után a kisebb súlyt képviselő gyógyszergyártásban 6,7 százalékkal emelkedett a termelés volumene, elsősorban a kivitel növekedésének köszönhetően, miközben a belföldi értékesítés mérséklődött.

A vegyi anyag, termék gyártása 20 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a szakágazatok döntő többségében jelentős visszaesést regisztráltak.

Az ipari termelés csak Pest régióban nőtt (2,7 százalékkal). A többi régióban 0,7 és 13,9 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 0,5 százalékkal kisebb volt a tavaly májusinál. Az új belföldi rendelések 9,3 százalékkal visszaestek, az új exportrendelések 1,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány május végén 8,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Január-májusban az ipari termelés 4,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 59 százalékát adó külpiaci eladások volumene 0,7, a 41 százalékot képviselő hazai értékesítésé 16,7 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül nyolcban csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban. A többi ötben 0,5 és 24 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, leginkább a villamos berendezés gyártásában, a legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása pedig 14,2 százalékkal bővült - közölte a KSH.