Magyarországon 12 ország 130 kézsebésze vesz részt a 4. kelet-európai kézsebészeti továbbképzésen, amelyen 15 világhírű szakember osztja meg elméleti és gyakorlati tudását a résztvevőkkel - mondta el az MTI-nek Szabó Zsolt, a Magyar Kézsebészeti Társaság elnöke.

A szeptember 14. és 16. közötti kurzusra Albániából, Bulgáriából, Csehországból, Észtországból, Lettországból, Lengyelországból, Romániából, Oroszországból, Szlovákiából, Görögországból, Törökországból és természetesen Magyarországról érkeznek kézsebészek.
"Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy korábban le kellett zárnunk a regisztrációt, és az országonkénti 5-5 ingyenes helyet kibővítettük. Így most 130 résztvevője lesz a továbbképzésnek, amelynek gyakorlati részét a Debreceni Egyetem patológiai tanszékén tartjuk, zártláncú, interaktív közvetítéssel. Minden meghívott oktató professzor a kedvenc műtétét végzi el, amely után a képzésen részt vevő orvosok is bemehetnek a műtőbe, és a gyakorlatban is kipróbálhatják a bemutatott technikákat" - összegezte Szabó Zsolt, aki egyúttal a Világ Kézsebész Szövetségének főtitkára és az európai társaság vezetője is.
Mint hozzátette, a kelet-európai régió kézsebészeti felzárkóztatását azért éppen nálunk végzik, mert Magyarországon van a legnagyobb hagyománya a kézsebészetnek, már 1994 óta van önálló kézsebészeti szakvizsga az országban.
"A kéz különlegessége, hogy az egyetlen szerv, amely csak az embernek van" - mutatott rá Szabó. Még a gorillának és a csimpánznak is csak karomfogása van, nem fordul teljesen szembe a hüvelykujjuk a többi ujjal. Az emberi agy szürkeállományában megtalálható az egész test "térképe". Az itt elfoglalt testi reprezentáció felét a kéz és a hüvelykujj térképe teszi ki, ami szintén bizonyítja kezünk különlegességét, fontosságát. "A kézműtétek speciális technikát igényelnek, mikrosebészeti módszereket kell alkalmazni" - magyarázta a kézsebész professzor a szakterület jelentőségét.
A nemzetközi továbbképzést szeptember 13-án és 14-én Hajdúszoboszlón megelőzi a Magyar Kézsebész Társaság 19. kongresszusa, amelynek egyik központi témája az úgynevezett Dupuytren kontraktúra, más néven a tenyéri bőnye zsugorodása, amikor fokozatosan megvastagodik a tenyér kötőszövete, és az ujjak karomszerűen meggörbülnek, végül fogásképtelenné válnak. Az ilyen kezet korábban csak műteni tudták, ám - mint Szabó Zsolt elmondta - a beavatkozás után 30-40 százalékban néhány éven belül kiújult a betegség. Nemrégiben azonban egy új módszert fejlesztettek ki amerikai kutatók, amelyet 2 és fél éve alkalmaznak az Egyesült Államokban, egyes skandináv országokban pedig 1-1,5 éve kezdték alkalmazni.
"Egy baktérium által termelt enzim kivonatát fecskendezik a páciens tenyerébe, ahol az enzim egy éjszaka leforgása alatt feloldja a megvastagodott szövetet, de sértetlenül hagyja az ereket és a többi szövetet" - ismertette a professzor az új eljárást, amelyet a miskolci kézsebészeti centrumban nagy sikerrel teszteltek magyarországi engedélyezése előtt. Az eljárás így három hónapja Kelet-Európában először Magyarországon érhető el.