A titok az egészségügyi diagnosztikai berendezésekből és a betegek kórlapjaiból érkező adatok központosított nyilvántartásában, és a gyógyítás céljaira történő elérhetőségében rejlik.

A modernizáció egyik gyorsan megvalósítható és a jövő reformjait is megalapozó lépése lehet a gyógyítási folyamat és az egyes betegek kórtörténetének teljesen elektronikus feldolgozása, és hozzáférhetővé tétele. Az informatikai fejlesztés csökkentheti a vizsgálatok számát, tetemes időt szabadít fel a tényleges betegellátásra, csökkenti a kórházi géppark leterheltségét és működtetési költségeit, és nem utolsó sorban statisztikai alapokat biztosíthat egészségügyi kutatásokhoz, összességében az ágazat működésének további optimalizációjához, akár milliárdos léptékekben.

„A kórtörténetek Magyarországon jelenleg nincsenek feldolgozva, holott ezeket központilag kellene kezelni, hiszen fontos statisztikai-, kutatási- és demográfiai adatokat nyerhetünk belőlük” – ismerteti a helyzetet Semerédy Péter, az egészségügyi és más humáncélú informatikai rendszereket fejlesztő és üzemeltető OPTISOFT Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

A betegadatok központi tárolásának megoldatlansága miatt a páciensek egy-egy súlyosabb betegség esetén irattárnyi dokumentumokat hordoznak magukkal zárójelentések, röntgenfelvételek és egyéb diagnosztikai eredmények formájában. Naponta ezres nagyságrendben történnek az országban „biztos, ami biztos”- alapon felesleges vérvételek, ultrahang-vizsgálatok, de ide számolhatók az olyan időrabló negyedórás konzultációk tömkelege is, amikor egy beteg újfent elismétli a panaszait egy korábban őt kezelő orvos valamelyik újabb munkatársának. Az adatok elektronikus tárolásával és hordozhatóvá tételével elkerülhető lenne a vizsgálatok duplikálódása, egyszerűbbé válhatna az orvosváltás, felgyorsulna a több specialista munkáját igénylő betegségek gyógyítása. Nem utolsó szempont, hogy különböző városok kórházai vagy szakrendelői bátrabban támaszkodhatnának egymás adataira, csökkenne az ország vízfejűsége, javulna a társadalmi mobilitás, a szolgáltatásminőség és a leterheltség egyenletessége. A leggyakoribb példa: jelenleg egy ’A’ kórházban történő vérvétel eredményének felhasználása helyett nagy valószínűséggel újabb vérvételt kér a ’B’ kórház orvosa. Az e-mailben átküldött felvételek, vagy kórtörténeti előzmények pedig ritkaság számba mennek.

„A teljes kórtörténet digitalizálása, a diagnosztikai eredmények másodlagos felhasználásának zökkenőmentessé tétele a modern gyógyítás alapkövetelménye. A friss és a korábbi eredmények összevethetősége, kiértékelhetősége növeli a betegségek kezelésének hatásfokát, csökkenti a felesleges beavatkozások számát és a szakemberek leterheltségét” – foglalja össze a fejlesztésben rejlő lehetőségeket az OPTISOFT elnök-vezérigazgatója.

Ráadásul vészhelyzetben a rendelkezésre álló információ mennyisége és elérhetőségének ideje kulcsfontosságú lehet. Nincs ilyenkor idő láz- és kórlapokat bekérni és lapozgatni, esetleg a sérültet faggatni gyógyszerérzékenységről, vagy korábbi beavatkozásokról. Az adatok elektronikus tárolása és terítése kiszélesíti a konzultációs lehetőségeket, lehetővé teszi a kórházak és szakrendelők szorosabb együttműködését. „Amikor az ügyeletes orvosnál a csipogó megszólal, ma már elvárható, hogy rögtön meg is jelenjen egy valamilyen kijelzőn, hogy melyik pácienssel mi történik éppen. Tovább csökkenti a beavatkozásig eltelő időt a korábbi zárójelentések azonnali elérhetősége, bizonyos szempontok szerint fókuszált tartalommal. Ma már ez technikailag minimális befektetés mellett biztosítható, főleg úgy, hogy a modern gyógyászati berendezések is képesek az internetes kommunikációra” – mondja Semerédy Péter.

Az elmúlt években történtek fejlesztések a kórházi adatok központosításában, hiszen a társadalombiztosítás rendszerében az Ügyfélkapun keresztül minden biztosított állampolgár megtekintheti, hogy milyen költségű beavatkozások köthetők a nevéhez. Ugyanakkor ez nem a gyógyítást segíti, legfeljebb a költségvetés transzparenciáját. Az újabb fejlesztés ára az egészségügy finanszírozási igényeihez képest elenyésző, miközben az ezzel megtakarítható eszköz- és humánköltségek több milliárdra rúgnak. Társadalmi haszonként emelkedik a gyógyítás színvonala, csökken az orvosok és a szakszemélyzet leterheltsége, javul az egészségügyben hagyományosan szűkös erőforrások hatékony kihasználása.

OrientPress Hírügynökség