Városlista
2020. február 25, kedd - Géza

Hírek

-0001. November 30. 00:00, hétfő | Belföld
Forrás: HírTV

Pogány emléknapból lett katolikus főünnep

Pogány emléknapból lett katolikus főünnep

A Rómából a kelták közé érkező keresztény hittérítők azt a feladatot kapták, hogy ne tiltsák be a pogány ünnepeket, próbálják integrálni azokat a kereszténységbe. Így lett megszelídítve a Mindenszentek nevű emléknap.

Hogy tőről metszett keresztény emléknap volna a Mindenszentek, nem állíthatnánk. Sőt, amíg a római egyház hivatalosan és mai formájában bevéste naptárába november elsejéhez az ünnepet, évszázadok teltek el. Lássuk, hogyan sikerült! Úgy tűnik, a gyökereket a keltáknál kell keresnünk, samhain nevű ünnepük – amelynek hajnalán, november 1-jén az elhunytak lelke átvándorol a halottak birodalmába – stílszerűen fogalmazva „kísértetiesen” hasonlít a nálunk ismert Mindszentek, illetve halottak napja világához. A kereszténység terjesztésekor a Rómából érkezők azt a feladatot kapták, hogy az efféle pogány ünnepeket ne tiltsák be, hanem próbálják valamiképp megszelídíteni. A samhainból Mindenszentek ünnepe lett, méghozzá úgy, hogy III. Gergely pápa 741-ben „áthelyezte” a májusi „Szűz Mária és az összes mártírok napját”. (A tavaszvégi dátum egyébként régóta élt a köztudatban, hiszen a keleti kereszténység 380-tól már tartott vértanúnapot, a nyugati egyház pedig 609 óta ülte, ekkor „szekularizálta” IV. Bonifác pápa az eredetileg pogány isteneknek emelt Pantheont.) Bő száz év is eltelt, amikor IV. Gergely egyetemessé tette november elsejével a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” ünnepét, röviden Mindenszenteket.

A katolikus egyházban mára úgynevezett főünneppé vált, és a rómaiaktól átvették a görög katolikusok is. Ilyenkor a templomokban mondott szentmisék állandó imádsága: „Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat.” Az e napon imádkozott litánia egyébként a húsvéti feltámadási szertartáskor is előkerül. A keleti egyházban és az ortodox kereszténységnél megmaradt a tavaszi ünneplés – a pünkösdöt követő vasárnappal. A reformátusok és az evangélikusok szintén „tartják” Mindszentet.

A mindszenti hagyományok „tortájának” csak egy kis szelete a temetőlátogatás, ami egyébként német katolikus hatásra terjedt el és csak a 19. században. A honi néphagyományban ezen a napon tilos volt a munka (apropó: az ezredfordulón az Orbán-kormány nyilvánította munkaszüneti nappá), halottak lepényét sütöttek a legelesettebbeknek, és bizony számos településnév őrzi a Mindszent nevet, nem is említve a Mindenszenteknek emelt megannyi templomot.

S végül egy érdekesség: nem véletlenül íratott le fentebb a „mindszenti” szót, Mindszenty József (eredeti nevén Pehm József) esztergomi érsek csehimindszenti születése okán vette fel ezt a vezetéknevet 1942-ben.

Ezek érdekelhetnek még

2020. Február 25. 18:09, kedd | Belföld

Több generáció köszönheti a lelkét Csukás Istvánnak

Több generáció köszönheti a lelkét Csukás Istvánnak - emlékezett a hétfőn elhunyt alkotóra Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatója az M1 keddi műsorában.

2020. Február 25. 16:04, kedd | Belföld

Nem működik majd az útdíjfizetési szolgáltatás egy óráig

Nem lehet igénybe venni a megszokott útdíjfizetési szolgáltatásokat február 27-én, csütörtökön 22 és 23 óra között,

2020. Február 25. 15:01, kedd | Belföld

Felfüggesztették a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetését

Június 15-ig nem fizethető ki börtönzsúfoltság miatt megítélt kártalanítás - döntött kedden az Országgyűlés.

2020. Február 25. 13:01, kedd | Belföld

Lényegesen több születés és kimagasló számú házasságkötés történt az év végén

Az előzetes adatok szerint 2019 decemberében a magyarországi élve születések száma 8,2 százalékkal nőtt, a halálozásoké 8,1 százalékkal mérséklődött 2018 azonos havi értékéhez képest,