A törvény arra kötelezi a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével.
A mobilszolgáltatók eddig is tárolták előfizetőik híváslistáit. Az viszont többletkiadást jelent számukra, hogy – a bűnüldöző szervek kedvéért – a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározását és az írott üzenetek adatait is fél évig megőrizzék. A szolgáltatók ezért, anyagi megfontolásokból tiltakoztak az uniós irányelv bevezetése ellen.
Az emberjogi szervezetek a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt.
Az oknyomozó újságírók azt kifogásolták, hogy az adatmegőrzési irányelv miatt már nem garantálhatnak névtelenséget információforrásaik számára.
A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben a román alkotmánybíróság gáncsolta el, s az uniós irányelv gyakorlatba való átültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást.
A jogszabályt kisebb módosításokkal végül elfogadta a román parlament, ugyanis az ország napi 30 ezer eurós bírságot kockáztatott azzal, hogy nem veszi át az uniós irányelvet.
A román államfő által kedden kihirdetett jogszabályba bekerült egy olyan előírás, miszerint a bűnüldöző szerveknek a híváslista bekérésétől számított 48 órán belül tájékoztatniuk kell az érintettet arról, hogy vizsgálat folyik ellene - kivéve, ha az illetőt a nemzetbiztonság veszélyeztetésével gyanúsítják.
Európában nem Románia az egyedüli ország, ahol lázadoztak a mindent megfigyelő "Nagy Testvér" ellen. Az adatmegőrzési irányelv alkalmazását a német alkotmánybíróság is visszautasította.