Milyen hatással lehet a pálinkafogyasztási szokásainkra, a gyártásra és a kereskedelemre, ha elbukjuk az adómentes pálinkafőzést? Az Európai Bíróság tavaly februárban döntött úgy, hogy bíróság elé idézi Magyarországot a házi pálinkafőzés jövedékiadó-mentessége miatt. A szabad pálinkafőzés ügyében kötelezettségszegési eljárási indult Magyarország ellen.

Egy múlt heti lapértesülés szerint az Európai Bíróság várhatóan elmarasztaló ítéletet hoz majd a magyarországi házi pálinkafőzéssel kapcsolatban. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a bíróság kimondja majd: azok is kötelesek jövedéki adót fizetni, akik évi 50 liternél kevesebb pálinkát főznek. A lap információi szerint a nemzetgazdasági tárca már keresi a megoldásokat, amelyekkel Magyarország megőrizheti a házi pálinkafőzés adómentességét.

Hova tűnik?

Idehaza a bérfőzdék 5 millió 929 ezer hektoliterfok (hlf) pálinkát állítottak elő 2012-ben (ez több mint 10 millió liter, 50 százalékos pálinkának felel meg). Ezzel szemben a kereskedelmi főzdékben 880 ezer hlf (1 millió 600 ezer liter 50 százalékos) pálinkát főztek le 2012-ben a NAV nyilvántartása szerint. Ez 12 millió liter pálinkának felel meg. Ebből 10 milliónak nyoma sincs.

Somogyi József címzetes főiskolai decens, párlatszakértő a Gazdasági Rádiónak nyilatkozva elmondta, bár egyre több jó minőségű pálinka van forgalomban, a piacot bezavarja a nagyon sok gyenge minőségű párlat. Mivel a bérfőzött pálinka csak bizonyos feltételek mellett értékesíthető, nem tudni, hogy ennek a 10 millió liter pálinkának a nagy része hova kerül - a szakember szerint vélhetően ezt is értékesítik.

Nem fog javulni a fogyasztási kultúra

„A több mint 10 millió liter bérfőzött pálinkának nem szabadna kereskedelmi forgalomba kerülnie” – mondja Somogyi József, aki megjegyezte, nem pártolja az otthonfőzést, mert túl sok és túl rossz minőségű pálinkát állítanak így elő. Leszögezte, mivel a bérfőzdékben és az otthon készült pálinkák szabályozatlan keretek között főzik, ennek az a következménye, hogy pálinkafogyasztási kultúránk sem fog fejlődni.

„Azokban az országokban, ahol beruháztak, ahol fejlődött a technológia, magasabb minőségű párlatok kerültek forgalomba, és ezzel a fogyasztási kultúra is javult” – tette hozzá.