Az ügyfelek 48 százaléka már most sem tartja megoldásnak az árfolyamgát-rendszert, további 29 százalék aggódik azért, hogy mi lesz az árfolyamgát után. A forinthitelesek 61 százaléka nem nyugodt a forinthitelével kapcsolatban - írja a Privátbankár.

Néhány napja fogadta el az Országgyűlés az új megoldás, az árfolyamgát rendszer jogszabályi kereteit. Márciusban internetes kérdőív segítségével végeztek adatgyűjtést, ennek eredményeként 7152 választ kaptak.

A válaszadók 38 százalékának sikerült a végtörlesztés, különböző módokon. Mindössze 11 százalékuk rendelkezett a végtörlesztéshez szükséges megtakarítással, szintén 11 százalékuk a családjuktól és barátaiktól kért kölcsön. További 16 százalék a végtörlesztést részben vagy egészben forinthitelből tudta megvalósítani. A válaszadók 62 százalékának azonban nem sikerült a végtörlesztés, 26 százalékuknak azért nem, mert az adott időre nem állt rendelkezésre a szükséges összeg, többségükben pedig azért, mert nem kapták meg a kért hitelt. A válaszadók 35 százaléka meg sem próbálta az előtörlesztést.

Mindössze 39 százalékuk vette fel a hitelt a saját bankjától, majdnem negyedük (23 százalék) saját mérlegelése alapján másik bankot választott, míg további 12 százalék baráti ajánlás vagy hirdetés alapján találta meg hitelező bankját. A válaszadók 26 százaléka takarékszövetkezettől kapott hitelt. A válaszadók döntő többsége hagyományosan kereskedelmi banknál bankol, így nyilvánvaló, hogy a takarékszövetkezetek üzleti lehetőséget láttak a végtörlesztésben, hiszen ezzel tudtak megnyerni egy jelentős ügyfélkört.

Az esetek majdnem felében a pénzintézet teljes körű, részletes felvilágosítást adott az ügyfélnek, amellyel az ügyfél elégedett volt. Ugyanakkor az esetek kicsit több mint felében az ügyfél elégedetlenül távozott a pénzintézettől. Az esetek 35 százalékában a pénzintézeti ügyintéző vagy felkészületlen, vagy érdektelen volt. A bankok a jelek szerint nem kedvelik a számukra jelentős veszteséget eredményező, rájuk kényszerített ügyleteket.

A válaszadók 39 százaléka biztos abban, hogy tudja fizetni a felvett forinthitelt, 16 százalékuknak viszont a havi rendszeres jövedelme veszélyben van. További 19 százaléknyi válaszadó kamatemelésre számít. A válaszadók mindössze egy százaléka gondolja, hogy jobb lett volna maradni a devizahitelben. A tanulmány készítői úgy gondolják, hogy ez az arány a kormányzati kommunikáció eredménye, hiszen a tömegek számára valószínűleg nem világos, hogy az árfolyamkockázatot tartalmazó devizahitelt lecserélték a kamatkockázatot tartalmazó forinthitelre, így ma lehetetlen megítélni, hogy évtizedes távlatban melyik lesz kedvezőbb - írják.

Összességében a válaszadók 61 százaléka nem nyugodt a forinthitelével kapcsolatban. Meglepő, hogy a válaszadók majdnem harmada (29 százaléka) szerint az árfolyamgát-rendszer sem oldja meg problémáját. A válaszadók 31 százaléka szerint az árfolyamgát nem tűnik jó megoldásnak, további 17 százalék szerint az árfolyamgáttal sem tudja majd fizetni a hitelt. A válaszadók 52 százaléka szerint viszont az árfolyamgát legalább a következő öt évre megoldja a hitel törlesztését.

OrientPress Hírügynökség